SzuperTúra #10 | Várpalotai kalandozás

 Ti jártatok már Várpalotán? Én eddig nem is tudtam, hogy itt ilyen klassz kirándulóhelyek is vannak. A Bakonyban tettünk egy szép nagy kört, melyet egy (az idén először) jégkrémezéssel zártunk. 🍦


A várpalotai Thury-várnál parkoltunk, innen indult a túra. Képzeljétek, az órám nagyon-nagyon nem akarta megtalálni a GPS-jelet! 😮 Végül már sétáltunk vagy 300 métert, mikor egy újraindítás után sikerült kapcsolódnia a műholdakhoz. El sem tudom képzelni, mi történhetett vele, hisz eddig mindenhol elég gyorsan megtalálta a helyünket.  Egy utcán kimentünk a városból és egy mezőn keresztülsétálva rátértünk a piros kereszt turistajelzésre, amiről Facebook-ra feltettem már egy fényképet ;) Az ösvény nagyon tetszett, nem szokványos "turistaút" kinézete van, hanem egy egy nyomtávos ösvény, ami a sétának még "túrább" feelinget adott. Később észrevettük, hogy ezernyi medvehagyma veszi körül az utat. Azon töprengtünk, hogy ez vajon medvehagyma-e, vagy a rá hasonlító gyöngyvirág? Utánanéztünk az interneten, és bebizonyosodott, hogy ezek valóban medvehagymák. Néhány darabot kiszedtünk a földből hagymástól, hazavittük őket, és elültettük a kertbe. A hagymaszedés után továbbindultunk és egészen egy kilátópontig sétáltunk, ahonnan a Bátorkő várát és a környező dombokat láthattuk. 


De volt egy ennél szebb hely is, a csúcs: a Fajdas-hegy teteje. Ez tengerszint felett 413 méter magasan van, kitűnő hely volt a szendvicseink elfogyasztására. 😄 Viccet félretéve, innen csodálatos kilátás nyílt a környező településekre, láttuk Várpalotát, ahonnan jöttünk, távolabb a péti nitrogéngyárat, ami (meglepő módon) okádta a füstöt a levegőbe, ezen kívül pedig Ösküt is. A messzeségben látszott még Hajmáskér, Veszprém, illetve a magyar tenger is feltűnt a látóhatáron, ott volt a Balaton. Itt ebédeltünk, megettük a magunkkal hozott szendvicseket. A túra következő része egy kicsit furcsa volt: apukám AllTrails-en tervezte meg a túra útvonalát, de ahol mennünk kellett, nem volt kitaposott ösvény. Vagyis néha-néha láttuk, hogy itt valamikor lehet, hogy járkáltak, de azóta úgy benőtte az erdő és az aljnövényzet, hogy nem is látszott. Ezért úgy tűnt, mintha a fák között, egy járatlan úton mennénk. Eltévedni szerencsére nem tévedtünk el, kijutottunk a jelzett turistaútra, a piros keresztre.




Megnéztük a Bátorkő várat, de nem mentünk fel rá, mert nagyon sok ember volt már ott. Úgyhogy, elindultunk visszafelé, Várpalota irányába a piros turistaúton. Itt is rengeteg medvehagymát láttunk. A visszaúton csak beszélgettünk, több megállópont nem volt. Hosszas (kb. 5 km a vártól) gyaloglás után visszaérkeztünk az autóhoz. A teljes táv az én órám szerint kb. 14,5 kilométer, de ahány óránk volt, mind annyifélét mutatott. Négy és fél órát sétáltunk, nem megterhelő tempóban. A térképet ide felteszem, de azt javaslom, az erdőben csörtetést hagyjátok ki az útvonalból. 😄
Jó kirándulást!








Megjegyzések